A domainnév története

Ön is nap mint nap begépeli ezeket anélkül, hogy belegondolna: weboke.nl, wikipedia.org, google.com. De honnan is származik valójában egy ilyen domainnév? Ki találta ki, hogy a számítógépeknek nevet kell kapniuk, melyik végződés volt az első, és melyik domainnév volt az első az egész világon? Ebben a cikkben elkalauzoljuk Önt egy kaliforniai íróasztalon álló telefontól napjaink több mint 400 millió domainnevéig. Útközben szó esik egy söralátétről, egy hűtőszekrény méretű számítógépről és egy holland férfiról, aki tízezer domainnevet kézzel regisztrált.

A domainnév előtt: egyetlen lista az egész internet számára

A hetvenes években az internet még nem létezett. Volt az ARPANET, néhány tucat egyetemi és az amerikai védelmi minisztériumhoz tartozó számítógépből álló hálózat. Minden számítógépnek volt egy száma, és mivel senki sem tud számokat megjegyezni, nevet is kaptak. Ezeket a neveket egyetlen szövegfájl tartalmazta: a HOSTS.TXT.

Ezt a fájlt Elizabeth „Jake” Feinler és csapata tartotta karban a kaliforniai SRI Network Information Centerénél. Ha valaki új számítógépet szeretett volna csatlakoztatni, vagy egy nevet megváltoztatni, munkaidőben felhívhatta a NIC-et, és Jake vagy egy kollégája bejegyezte azt. Ezután a hálózat minden számítógépének le kellett töltenie a teljes fájlt újra. Amíg néhány száz számítógép volt, ez remekül működött. 1983 körül azonban már annyi számítógép volt, hogy a fájl szinte naponta változott, a nevek ütköztek egymással, és már maga a letöltés is a hálózati forgalom jelentős részét felemésztette.

1983: Paul Mockapetris lerajzol egy fát

A megoldást Paul Mockapetris, a University of Southern California kutatója találta ki. 1983 novemberében két dokumentumban, az RFC 882-ben és az RFC 883-ban írta le a Domain Name Systemet. Kollégája, Jon Postel, aki az internet számait és neveit tartotta nyilván, arra kérte, hogy öt egymással versengő javaslatot ötvözzön egyetlen rendszerré.

Mockapetris ötlete tulajdonképpen nagyon egyszerű: ahelyett, hogy egyetlen, mindenki által karbantartandó listát hoznánk létre, egy fát építünk fel. Legfelül áll a gyökér, alatta a végződések, minden végződés alatt pedig a nevek. Minden ág a saját részéért felelős. Hasonlítsa ezt egy postacímhez: az ország tudja, melyik városról van szó, a város tudja, melyik utcáról, az utca tudja, melyik házról. Senkinek sem kell a világ összes címét ismernie, és a posta mégis megérkezik. Ezt a rendszert ma is használjuk, naponta milliárdnyi lekérdezéssel. Egyedül a SIDN, a .nl kezelője, naponta mintegy négymilliárd lekérdezést válaszol meg.

Egy évvel később négy Berkeley-i hallgató megírta az első szoftvert, amely a rendszert ténylegesen működővé tette: a BIND-ot. Ennek egy későbbi verziója ma is a világ névszervereinek jelentős részén fut.

1985. január 1.: az első végződések

Melyik végződés volt hát az első? Ez döntetlen. 1985. január 1-jén egyszerre hét végződés vált elérhetővé: a .com, .net, .org, .edu, .gov, .mil és .arpa. A neveket egy évvel korábban az RFC 920 rögzítette, és Jake Feinler csapata találta ki őket: .com a vállalatoknak (commercial), .org a szervezeteknek, .edu az egyetemeknek, .gov az amerikai kormánynak, .mil a hadseregnek. 1985-öt írtunk, és az internet akkor még annyira amerikai volt, hogy senki sem találta furcsának, hogy „a kormány” egyszerűen az amerikai kormányt jelentette.

Csak 1988 novemberében csatlakozott a nyolcadik, a .int, a NATO kérésére. Ezután tizenkét évig csend volt.

1985. március 15.: a symbolics.com, az első

És akkor jön a kérdés, amelyre mindenki kíváncsi: melyik volt az első domainnév? A válasz: symbolics.com, amelyet 1985. március 15-én regisztrált a Symbolics, egy massachusettsi, Cambridge-ben székelő vállalat. A Symbolics úgynevezett Lisp-gépeket épített, amelyek a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók számára készültek. Egy ilyen gép körülbelül akkora volt, mint egy hűtőszekrény. Szép részlet, hogy számítógépeik készítették néhány Star Trek-film animációit, és a Jurassic Park című regényben is megemlítik a vállalatot.

Hogy mennyire különleges volt ez, jól mutatja az utána következő ütem. 1985-ben összesen hat .com domainnevet regisztráltak: a Symbolics után következett a bbn.com (április 24.), a think.com (május 24.), az mcc.com (július 11.), a dec.com (szeptember 30.) és a northrop.com (november 7.). 1986-ban érkeztek a nagy nevek: a xerox.com, a hp.com, az ibm.com, a sun.com, az intel.com és az att.com. Az Apple 1987. február 19-én regisztrálta az apple.com-ot, a Microsoft csak 1991. május 2-án csatlakozott, az amazon.com 1994. november 1-jén, a google.com pedig 1997. szeptember 15-én érkezett. Érdekesség, hogy a facebook.com már 1997. március 29. óta létezett, nyolc évvel azelőtt, hogy a Facebook megvásárolta volna. 1992-ben, hét évvel az indulás után, még nem volt 15.000 .com domainnév. Ma már több mint 166 millió van belőlük.

A Symbolics vállalat maga már rég megszűnt, de a domainnév megmaradt. 2009 augusztusában a symbolics.com-ot eladták egy domainnév-befektetőnek, és a mai napig online elérhető, mint egy kis emlékmű.

A teljesség kedvéért: a skandinávok a nordu.net domainnevet tartják a világ legrégebbinek, mivel az már 1985. január 1-jén létezett. Ez azonban az a nap volt, amikor magukat a végződéseket létrehozták, a nordu.net pedig egy hálózati csomópont neve volt, nem egy hagyományos regisztráció. A symbolics.com az első olyan domainnév, amelyet egy vállalat ténylegesen igényelt és meg is kapott.

A többi végződésnek is megvolt a maga első regisztrációja. 1985. április 24-én öt egyetem kapott egyszerre .edu nevet (berkeley.edu, cmu.edu, purdue.edu, rice.edu és ucla.edu), 1985 júniusában a css.gov volt az első kormányzati név, 1985. július 10-én pedig a Mitre regisztrálta az első .org domaint: mitre.org-ot.

Egy söralátét Amszterdamban: hogyan kapták meg az országok a saját végződésüket

Mindezek a végződések amerikaiak voltak. Az amszterdami Centrum voor Wiskunde en Informatica (CWI) munkatársai, Teus Hagen és Piet Beertema ezt kissé furcsának találták. Hagen 2026-ban mesélte el a NOS-nak, hogyan is történt mindez: a .edu, a .gov és a .com szerintük túlságosan amerikai volt, ezért egy söralátétre felvázolták a .nl és a .be végződéseket, a gépjárművek rendszámtábláin szereplő országkódok mintájára. Mivel Németország rendszámtábláin csak egy betű szerepel (a D), és ez kevésnek bizonyult, két betű mellett döntöttek. „Minden teherautón látom a saját kézjegyemet”, mondja Hagen még ma is büszkén.

A hivatalos alapot a már létező, kétbetűs országkódokat tartalmazó ISO-lista adta. Jon Postel egyszerű szabály szerint osztotta ki az országvégződéseket: aki elsőként komolyan kérte saját országa végződését, és hajlandó volt felelősséget vállalni érte, az megkapta azt. Így osztották fel néhány év alatt az egész világot, szerződés nélkül, ülés nélkül, e-mailben.

Papíron a .us volt az első országvégződés, amelyet 1985. február 15-én hoztak létre. Ezt követte a .uk és a .gb 1985. július 24-én (a britek saját hálózatukban már az „uk” rövidítést használták, és nem akartak áttérni a hivatalos gb kódra, amelyet ezért soha nem is vettek használatba), majd Izrael .il végződése 1985. október 24-én és Ausztrália .au végződése 1986. március 5-én. Ezek az első végződések azonban korlátozottak voltak, vagy még nem igazán voltak használatban. Az első olyan országvégződés, amely az Egyesült Államokon kívül ténylegesen működésbe lépett, a .nl volt.

1986. április 25.: Hollandia megkapja a .nl végződést

Piet Beertema, a CWI rendszergazdája, 1986 tavaszán hivatalos kérelmet írt Jon Postelnek. Hosszú eljárásra számított. Két héttel később érkezett egy válasz, amely lényegében ennyit mondott: jóváhagyva, rajta, kezdje csak el. Beertema saját szavai szerint „igazán megdöbbent”. Postel még hozzátette, hogy ő volt az első, aki nemzeti végződést regisztrált. 1986. április 25-én a .nl ténnyé vált.

1986. május 1-jén Beertema regisztrálta az első .nl domainnevet, és mint sejthető: a cwi.nl-t, saját munkáltatója számára. Ez a név ma is létezik. Aki a SIDN whois-adatbázisában néz utána, egyébként április 30-át, Koninginnedagot (a királynő napját) látja feltüntetve. Ennek az az oka, hogy a SIDN 2012-ben áttért az UTC világidőre, aminek következtében minden régi regisztrációs dátum egy nappal eltolódott. Beertema kitart amellett, hogy május 1. volt, és ő maga is ott volt.

A második .nl név a hse.nl volt, a Hogeschool Eindhoven nevében, 1986. május 17-én. Az első tíz mind egyetem, főiskola vagy kutatóintézet volt. Az első nagyvállalat a Philips volt, a philips.nl 1986. szeptember 24-én. Ez nem ment simán: többen is jelentkeztek a Philips névért, és Beertemának egyedül kellett eldöntenie, ki kapja meg. 1986 és 1991 között összesen még száznál is kevesebb .nl domainnevet regisztráltak.

Hogyan is zajlott ez a regisztráció? Egy kérelem e-mailben érkezett be, Beertema elolvasta, majd kézzel beírta a nevet egy szövegfájlba a számítógépén. Ő maga, iróniával, „cutting-edge technológiának” nevezte ezt. Tíz éven át egyedül végezte ezt a munkát, összesen mintegy tízezer domainnevet. Készített emellett egy csináld magad csomagot is, amellyel más európai országok kollégái létrehozhatták saját végződésüket. Néhány éven belül szinte egész Európának volt már ilyen végződése. 1988. november 17-én 14:28-kor emellett Hollandiát is csatlakoztatta, az első két ország egyikeként, az NSFNET-hez, amely a ma ismert internet elődje. Nem véletlenül nevezik őt a .nl keresztapjának (Godfather of .nl). A mai napig ő kezeli a godfatherof.nl weboldalt.

1996-ra Beertema számára egyedül már valóban túl sok lett a feladat („egy kicsit elszabadult a helyzet”, mondta erről ő maga). 1996. január 31-én ezért a CWI, a SURFnet és az NLnet megalapította a SIDN-t, azaz a Stichting Internet Domeinregistratie Nederlandot, amely azóta minden .nl regisztrációt kezel. 1996. április 1-jétől a .nl domainnév első alkalommal vált fizetőssé. Magánszemélyek pedig csak 2003-ban regisztrálhattak .nl domainnevet; ezt megelőzően a Kereskedelmi Kamaránál (Kamer van Koophandel) kellett bejegyzettnek lenni.

1991: a web híressé teszi a domainnevet

A kilencvenes évek elejéig a domainnevek inkább a kutatók és rendszergazdák területéhez tartoztak. Ez akkor változott meg, amikor Tim Berners-Lee a CERN-nél kitalálta a World Wide Webet, és 1991-ben közreadta azt. Hirtelen mindenkinek oka volt megjegyezni egy címet, és a domainnévből márkanév lett. 1995-ben az amerikai kormány úgy döntött, hogy a regisztráció többé nem ingyenes: a Network Solutions két évre 100 dollárt kérhetett. 1998-ban megalapították az ICANN-t az egész rendszer kezelésére, 2000-ben pedig a Verisign 21 milliárd dollárért megvásárolta a Network Solutions vállalatot, amely 1995-ben még mindössze 4,7 millió dollárért cserélt gazdát.

Hollandiában is gyorsan haladtak a dolgok. A milliomodik .nl domainnevet 2003. december 19-én regisztrálták (verzeker-online-zelf.nl), a kétmilliomodikat 2006. augusztus 10-én (shop4business.nl), az ötmilliomodikat 2012-ben, a hatmilliomodikat pedig 2020. június 18-án (deyogiclub.nl). Ma már több mint hatmillió .nl domainnév létezik, amivel Hollandia a világ negyedik legnagyobb országvégződése. A holland weboldalak mintegy hetven százaléka .nl nevet használ. A valaha volt legdrágább .nl domainnév a vakantie.nl volt, amelyet 2007-ben 2,5 millió euróért adtak el.

A domainnév mint aranybánya

Ahol a nevek szűkösek, ott kereskedelem is folyik velük. A legdrágább domainnév, amelynek ára ismert, az ai.com: 2025-ben 70 millió dollárért kelt el. Ezt megelőzően a voice.com állt az élen, amelyet 2019-ben 30 millió dollárért vásároltak meg. Más jelentős eladások: a 360.com (17 millió, 2015), a chat.com (15,5 millió, 2023), a sex.com (13 millió, 2010) és a hotels.com (11 millió, már 2001-ben). Összehasonlításképpen: egy új .nl domainnév a WebOkénál évi néhány euróba kerül. Csupán előbb kell lennie, mint a többieknek.

Új végződések: a .info-tól az .amsterdamig

Tizenöt éven át maradtak az eredeti végződések és az országkódok. 2000 novemberében az ICANN kiválasztotta az első újakat: a .info-t, a .biz-t, a .name-et, a .pro-t, az .aero-t, a .coop-ot és a .museum-ot. 2004-ben követte többek között a .mobi, a .travel, a .jobs és a .cat (Katalónia számára, nem macskáknak). 2010. május 5-én léptek életbe az első, más írásrendszerű végződések, arab nyelven Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára, valamivel több mint egy héttel később pedig az orosz .рф.

A nagy áttörés 2012-ben jött el, amikor az ICANN mindenki előtt megnyitotta a rendszert, akinek jó terve és komoly anyagi háttere volt. Összesen 1.930 kérelem érkezett be. Az első új végződéseket 2013 júliusában írták alá, 2014 februárjában pedig a .guru indult el, mint az első latin betűs újonc. Hollandia is részt vett: a Fríziának szánt .frl 2014. augusztus 22. óta, az .amsterdam pedig 2014. november 20. óta létezik. Mára több mint 1.200 generikus végződés létezik, a .app-tól a .zuerich-ig.

Az internet számokban

2026 közepén a világon első alkalommal haladta meg a domainnevek száma a 400 milliót: pontosabban 401,6 millió volt. Ezekből 166,6 millió .com, és 148,6 millió országvégződés. A legnagyobb országvégződés a .de, több mint 17 millió névvel; a .nl a maga több mint hatmillió nevével a negyedik helyen áll. Nem rossz teljesítmény egy söralátéttől.

És mi a helyzet a weboke.nl-lel?

Természetesen utánanéztünk. A weboke.nl-t 2005. április 22-én regisztrálták. Ez pontosan három nappal a .nl tizenkilencedik születésnapja előtt volt, és hat nappal azelőtt, hogy az .eu létrejött volna: ezt a végződést ugyanis csak 2005. április 28-án hozták létre. A weboke.nl tehát idősebb, mint az európai végződés, idősebb, mint a Twitter, és idősebb, mint az iPhone. A regisztrációnk idején körülbelül másfél millió .nl domainnév létezett; a kétmilliomodikra még több mint egy évet kellett várni. A cwi.nl mellett mi még fiatalnak számítunk, de domainnévévekben számolva mára tiszteletre méltó húszas éveinkben járunk.

A történet röviden

• 1974: egyetlen szövegfájl, a HOSTS.TXT, tartalmazza az ARPANET összes számítógépnevét.
• 1983 november: Paul Mockapetris leírja a Domain Name Systemet.
• 1985. január 1.: a .com, .net, .org, .edu, .gov, .mil és .arpa élesedik.
• 1985. február 15.: a .us lesz papíron az első országvégződés.
• 1985. március 15.: a symbolics.com, az első domainnév.
• 1986. április 25.: Hollandia megkapja a .nl-t, az első, az Egyesült Államokon kívül működő országvégződést.
• 1986. május 1.: a cwi.nl, az első .nl domainnév.
• 1991: a World Wide Web mindenki számára érdekessé teszi a domainneveket.
• 1995: a regisztráció első alkalommal kerül pénzbe, 100 dollár két évre.
• 1996. január 31.: a SIDN átveszi a .nl-t Piet Beertemától.
• 1998: megalapítják az ICANN-t.
• 2003. december 19.: a milliomodik .nl domainnév.
• 2005. április 22.: weboke.nl.
• 2005. április 28.: .eu.
• 2010. május 5.: az első, nem latin írásrendszerű végződések.
• 2014: több száz új végződés, köztük a .frl és az .amsterdam.
• 2026: világszerte több mint 400 millió domainnév, a .nl betölti a 40. évét.

Minden országvégződés a születési dátumával

Az alábbiakban megtalálható mind a 248, ma létező országvégződés, a legrégebbitől a legfiatalabbig, azzal a dátummal, amikor az IANA (az internet gyökerét kezelő szervezet) létrehozta a végződést. Ez az a pillanat, amikor az adott végződés alatt először lehetett domainnevet regisztrálni; az első valódi név általában napokon vagy hónapokon belül követte ezt. Ha egy adott országot keres, használja a böngésző keresőfunkcióját (Ctrl+F vagy Cmd+F).

Források

• SIDN: 40 éves a .nl domain és a SIDN mérföldkövei
• NOS: A .nl negyvenedik születésnapja
• IANA Root Zone Database (az összes végződés létrehozási dátuma, lekérdezve 2026 októberében)
• Wikipedia: a legrégebbi domainnevek, Domain Name System és .nl
• Verisign Domain Name Industry Brief, 2026 második negyedéve